Csillagok

Sziasztok!Tudom a mostani és a multkori is rövid lett ,de egyszerüen nem tudok sokat írni egyszerre mert ugy unni kezdem és nagyon vaccak írások születnek ennek elenére remélem ez a rész sem lett unalmas!

Mostanában semmi érdekes nem történt mindanannyian megutáltuk Paris ,de türtük egészen egy hétfő reggelig:
-Hol van Ross macko?-vinyogta Paris amikor belépett a házba.
-Elegem van Paris nem akarlak megsérteni ,de hagyd el a házamat!-mondta Stormie töle szokatlanul nagy düvvel.
-Csak nem akarod kidobni a fiad mennyasszonyát?-mutatta fel a kezén lévő gyűrűt Paris.Rydel kiköpte az ételt. én meg felrohantam.Levetödtem az ágyamra ,de igazábol nem tudtam mi bajom van.Hissz mire számitottam szakitotunk és uj barátnője lett.Viszont tudtam,hogy még mindig szerettem.Hogy miért?Magam sem tudom az ő gondolata tartota bennem a lelket amikor Percy elvitt.Ő volt az akivel annyit kacagtam és fő Dróra segitségem.Ő volt a mindenem......De ez már régen volt tudtam ,hogy benne már kihunyt az a szikra ami bennem még pislákolt.Igen még mindig szerettem ,de ez ismét egyoldalunak bizonyult.Nem tehetem mást vettem egy mély levegőt és kinyitottam az ajtot.Meglepetésemre Rossal találtam szembe magam aki éppen kopogni akart.
-Gratulálok,sok boldogságot nektek!-mondtam erőltett mosolyal.Erre csak értetlenül meredt rám.
-Miért is?-kérdzte csodálkozva.
-Tudod az eljegyzésetekhez.-mondtam furán.
-A mihez?Hissz én nem jegyeztem el Parist annyit tudok hogy tegnap vett valami gyűrűt egy boltban!-mondta és nekem minden világossá vállt.
-De amikor anyu ki akarta tenni az mondta nem dobhatja hiszen a fiának vagyis neked a mennyaszonya és felmutatta a kezén a gyűrűt.-mondtam és nem értetem hogy Ross miért csodálkozik Paris kétszinüségén.Ross fogta magát és lerohant a nappaliba.
-Paris mégis mit képzeld nem is jegyeztelek el!!-üvöltöte a plázacica arcába .
-Jaj ,de Ross maci ne legyél ilyen ki akartak dobni és kelett valami amivel maradhatok.-mondta és megprobálta megcsókólni Rosst erre amaz megrakadta a karját és az ajtohoz vitte.
-Várj,Ross terhes vagyok!-probálkozott reménytelenül a barbie baba.
-Én meg pegazus aki tündért eszik és szivárványt hány!-üvöltötte Ratliff a tőle megszokott stilusban.Erre Paris dobantott egyet és elviharzott .Ekkor Ross felém fordult.
-Luc egy hülye voltam,meg tudsz nekem bocsátani?-nézet rám reménykedve.

-Aha-mondtam erre ő megakart ölalni ,de nem engedtem és inkább kezet fogtam vele.Ami bekell látnom elég furán nézhetett ki.Nem tehettem róla azok után amit tett nem tudtam neki ilyen könnyen megbocsátani.

-Lucy mit tehetnék,hogy ki engezteljelek ? Ma estére van programod?-kérdezte rövid gondolkodás után Ross.

- Nem nincs miért?-kérdeztem csodálkozva.

-Hát most már van!-mondta és elviharzott mielőtt reagálni tudtam volna.
-Randizni visz , de aranyos!!-ugrott a nyakamba Rydel.Ettöl bepánikoltam fenne se tudja miért.Bekopogtam Rosshoz:
-Létszi legalább azt mond meg ,hogy mit vegyek fel?
-Mindegy amit csak akarsz ,de ne tul csinosat.-üvöltötte ki az ajtotn keresztül.Ebböl az infobol nem sokra mentem.Végül elég lazán öltöztem föl.Amikor Ross beszolt ,hogy indulunk kimentem a házbol ,de Ross megállitot.
-Beköthetem a szemed?-kérdzte erre csupán bolintottam utána annyit tudok ,hogy beöltem a kocsiba és ugy félórát utaztunk nem igazán beszélgetünk.Annak ellenére,hogy már mi minden történt köztünk ugy viselkedtünk mint ahogy az elsö randin szokás.Ideges voltam és a fejem meg kiürült.Amikor végre mmegálltam kiszálltam Ross segitségével.
-Még gyalagolni kéne egy kicsit!-mondta és halotam hogy elindul követtem.Egyszer csak a hatának ütköztem ebböl gondoltam,hogy megérkeztünk.Ross végre levette a szemkötötem és csodás látvány tárult a szemem elé:

 -Ez volt régen a kedvenc helyem akor még vonatal jöttem egy darabig aztán meg gyalogoltam elég sokat ,de mindig ugy éreztem megérte.Te vagy az első akinek megmutatom!-mondta Ross tőle szokatlanul szégyenlösen.Erre csak megöleltem.
-Köszönöm,hogy megmutatad!-modtam.
-Akkor már nem haragszol?-kérdzte ismét reménykedve.
-Amenyiben körbevezetsz nem.-mosolyogtam rá.Erre megrakadta a karom és az erdő felé vezetett.
-Valamit mindenképp látnod kell!-mondta izgatottan.Egyszer csak mohával benött sínek közé értünk:

-Ez még csak a segitség ahhoz,hogy oda találjunk már amikor megtaláltam a helyet ilyen volt szoval már nagyon régotta nem járt itt vonat.-mondta Ross és belépett a sínek közzé én meg követtem beszélgettünk és nevetünk mégnem végre a Ross álltal ugy ajnározott helyre ami tényleg gyönyörü és különleges volt.
-Ez mégis mi ?-kérdztem kiváncsian.
-A bunkerem ,egy elhagyatott háziko volt amikor rátaláltam és egy vihar alatt rá dölt egy fa ami ahelyet hogy elkorhadt volna gyökeret eresztett.-mondta Ross és az ajtó felé indult:

-Ez gyönyörü!-mondtam ámuldozva.
-Az.-értett egyet Ross.
-És most mit csinálunk?-kérdztem.
-Egy pillanat ás jövök!-futott be a házba Ross és 2 pperc mulva már egy piknik kosáral a kezében jött ki.
-Aha igy már világos!-nevetem fel.
-Mit szolnál ha visza mennénk a tavakhoz mert ott este lesz valami különleges.-mondta és szép lassan vissza baktatunk a tavakhoz.Amikor végre ott voltunk leteritett Ross egy plédet és ledöltünk .Feletünk meg lassan besöteledett.És akkor végre megláttam azt amit Ross említett ,gyönyörüek voltak.
-Hullocsilagok!-mondtam blodogan.
-Akkor tetszik és biztos megbocsátasz ?-Kérdzte Ross.
-Amenyiben karantálod,hogy lesz még részem ilyen randikban!-mondtam mosolyogva.Erre csak magához huzott és megcsókolt.Utána még sokat beszélgetünk és néztük a csillagokat.Csak nagyon későn mentünk haza és én már nem tudom miért egyböl Ross ágyában aludtam el.Imádok ott aludni mert a lepedönek már Ross illata van.Ross nem volt ilyen fáradt ő még átöltözött és vacsarázott is.Csak utána feküdt le.Regel én keltem fel korában ,de nem akartam felkeltenni mert északa hozzá bujtam és ha felkeltem folna egyböl föléredt volna .Eszembe jutott a remek tegnap este és mosolyogva gondoltam arra,hogy minden csillagnál ugyanazt kivántam:

Ez ami köztünk van soha ne érjen véget!